A  VÁLASZTMÁNY  BESZÁMOLÓJA 

Jelen beszámoló egyrészt tájékoztatást ad arról a tevékenységről, melyet egyesületünk az előző  küldöttgyűlés óta végzett, másrészt összefoglaló áttekintést ad a  mintegy három és fél évet felölelő választási ciklusról is.

Az egyesület jelenlegi vezetése megválasztásakor azt a célt tűzte ki maga elé, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyre nehezedő gazdasági környezetben, szakmáink közismert nehézségei ellenére az egyesületi gazdálkodás egyensúlyának megteremetése mellett biztosítja a szervezett egyesületi élet feltételeit, nagyobb súlyt helyez az egyesület szakmaiságára, ápolja a szakmai hagyományokat, és a helyi szervezetekre alapozva erősíti az egyesület tagjainak összetartozását. 

I. Az OMBKE közhasznú tevékenysége

Az OMBKE a 2003. évben a közhasznú társadalmi egyesületekről szóló törvény és az alapszabályban meghatározott feltételek szerint működött.

Az  egyesület egyéni taglétszáma  2000 év vége óta  4079-ről  3600-ra csökkent, mely 12%-os csökkenésnek felel meg. A taglétszám megoszlását a szakosztályok között a következő táblázat mutatja:

                                                                                                            fő                                                                                   

A jelenlegi tagság életkor illetve foglalkoztatás szerinti megoszlása a következő:

                                                                                                                                       fő

Tagságunk 48%-a, 1718fő aktív kereső; 46%-a, 1662 fő nyugdíjas, melyből 16% azaz 580 fő már elérte a 70. életévét. A tagság 6 %-a,  220 fő diák.

Legidősebb tagunk: Bakos János 94 éves

Az aktív keresők száma évről évre csökken, vagyis az egyesület elöregedik. Ehhez a tényhez egyrészt alkalmazkodnunk kell az egyesületi élet szervezése során, másrészt nagyobb energiát kell fordítanunk a fiatalabb korosztályok bevonására a szakmai rokonterületekről, mint pl. környezetvédelem, vagy anyagtechnológia is.

A bányászatban és a kohászatban sok vállalkozás megszűnt. Az iparág átalakulása  és  visszafejlesztése következtében csökkent az egyesületet támogató vállalkozások száma is, melyet a jogi taglétszám alakulása mutat:

Jogi tagok száma

Az egyesület vezetése a legnagyobb támogatókkal erősítette kapcsolatát. Ennek során a  MOL Rt és a. Dunaferr Rt  két-két alkalommal, a Miskolci Egyetem egy alkalommal volt házigazdája a választmányi ülésnek, ahol első kézből ismerhettük meg a vendéglátók munkáját, célkitűzéseit és problémáit. A Pannonpower Rt. és a KŐ-SZÉN Kft. a 92. Küldöttgyűlésünknek adott helyt.

Az egyesületi tagság legnagyobb összetartó erejét az idén már 137-ik évfolyamát megérő Bányászati és Kohászati Lapok adja. A megjelentetett lapszámról és oldalszámról az alábbi táblázat ad összefoglaló képet:

lapszám/oldalszám

* közös szám oldalszáma minden lapnál figyelembe van véve

Látható, hogy az elmúlt ciklusban  a "Bányászat", a "Kohászat" és a "Kőolaj- és Földgáz" lapok számai évente átlag 6,4-szer jelentek meg átlag 64-64 oldalon. A szerkesztett összes oldalszám évente átlag 1232 oldal volt.

Megindítottuk a saját internetes honlapot, melynek látogatottsága a legutóbbi időben havonta átlag 1500 volt. 2004-ben a Bányászati és Kohászati Lapok az interneten is olvashatók lesznek.

Több kiadványt jelentettünk meg illetve támogattunk. Megjelent "Az évezredes bányászat története" c. könyv III. kötete, az 50 éves Öntészeti Szakosztály történetét bemutató kiadvány és az egyesület 110 éves történetét összefoglaló közös BKL lapszám. Támogattuk az "Egy szakma tündöklése és bukása" az " Így láttam" és a "Képeslap bányászat" c. könyvek megjelenését.

2002-ben az OMBKE szervezésében elkészült a négynyelvű kohászati szótár, mely az egyesület honlapján hozzáférhető. 

A szakmáinkat érintő kérdésekben készülő törvények szabályzatok, állami intézkedések előzetes véleményezése céljából létrehoztuk az érdekvédelmi és jogi bizottságot. Tapasztalnunk kellett azonban, hogy a jelenlegi rendszerben igen nehéz egy civil szervezetnek megszerezni a készülő rendelkezéseket és még nehezebb a véleményének érdemben is hangot adnia, mivel erre a rendeletalkotók nemigen tartanak igényt. Csupán a Földgáz Törvénynél tudtunk eredményesen javaslatot tenni a kormányszerveknél.

Pályázattal elnyert szakértői munka keretében készítettünk tanulmányt a földgáz szállítás és elosztás biztonságáról és készítettünk javaslatot a bányászati egészség és munkavédelemi előírásokra. Ezeket a Magyar Bányászati Hivatal érdemben hasznosította a miniszteri rendeletek elkészítésekor.

Az egyesület és szakosztályai számos nemzetközi, országos és helyi szakmai konferenciát rendeztek.

Több szakmai rendezvény évről évre nagy érdeklődés mellett kerül megrendezésre. Ezek közül a jelentősebbek:

                  - Bányamérő Tapasztalatcsere,

                  - Bányahatósági Konferencia Tapolcán,

                  - Bányagépész Konferencia,

             - Robbantástechnikai Napok,

             - Bányász-kohász konferencia az Industria alkalmából,

             - Fémkohász Napok a Miskolci Egyetemen,

             - Öntő Napok Lillafüreden,

             - ICSOBA Konferencia,

             - Öntész-Fémkohász Napok Mosonmagyaróváron,

             - Vaskohászati Konferencia Széplakon,

             - Történész-régész-metallurgus Konferencia Somogyfajszon,

             -  Ércbányászati Múzeumi Napok.

2003-ban még megemlítendő a Bányászati Munkavédelmi Konferencia Budapesten és a Bányászati  Konferencia  Miskolcon.

Az elmúlt három év  konferenciái közül kiemelendők még:

-         A bányászat és kohászat szerepe az ezeréves magyar állam életében c. milleniumi tudományos konferencia és kiállítás (Miskolc 2000.),

-         Tudomány és gyakorlat a Kohászatban (Miskolc 2001),

-         Fúrás-robbantéstechnika c. nemzetközi konferencia (Miskolc 2001),

-         Nemzetközi gázkonferencia ( Budapest,2001),

-         Clean Steel nemzetközi konferencia ( 2002),

-         A bányászat, kohászat és a 3. évezred c. nemzetközi kongresszus ( Bécs 2002),

-         Nemzetközi olajipari konferencia és kiállítás ( Balatonfüred 2002),

-         Öntészeti Kutatások ( Miskolc 2002). 

Megemlékeztünk a szakma nevezetesebb évfordulóiról:

-         2003-ban Sopronban ünnepélyes választmányi ülés és tudományos konferencia keretében emlékeztünk meg a magyar szénbányászat 250 éves évfordulójáról.

-         Az OMBKE megalapításának 110 éves évfordulójáról Selmecbányán ünnepélyes választmányi ülésen és tudományos konferencián emlékeztünk meg 2002-ben.

-         Ugyancsak 2002-ben tartottunk ünnepélyes megemlékezést az Öntödei Múzeumban az Öntészeti Szakosztály megalakulásának 50 éves évfordulójáról.

        Konferencia keretében emlékeztünk meg:

-         a magyar olajmérnök képzés 50. évfordulójáról,

-         a nagylengyeli szénhidrogénmező 50 éves,

-         a bázakerettyei olajmező 65 éves,

-         a nagylengyeli olajmező 60 éves,

-         a hajdúszoboszlói földgázbányászat 40 éves,

-         az Inotai Alumíniumkohó és az Ajkai Timföldgyár 50 éves évfordulóiról,

-         Várpalotán évente a "Jó szerencsét!" köszöntés elfogadásáról.

Köszöntöttük a Magyar Tudományos Akadémián Kosáry Domokost 90. születésnapján és Péch Antal emlékérmet nyújtottunk át neki.

A szakosztályok és helyi szervezetek számos helyi rendezvényt, szakmai napokat, szakestélyt tartottak, kirándulásokat és klubokat szerveztek, részt vesznek a különböző hagyományőrző alapítványokban.

A társadalmi események közül megemlítendők:

-         az évenként Lillafüreden megrendezett Bányász- Öntő Bál és a Pécsett megrendezett Bányász Bál.

-         A Fémkohászati Szakosztály minden márciusban megszervezte ünnepélyes vezetőségi ülését.

-         a Vaskohászati Szakosztály budapesti csoportja pedig a Luca napi szakestélyt.

A helyi szervezetek rendszeresen ünneplik a Szent Borbála napot, megünneplik a bányász napot, évzáró szakestélyeket tartanak.

Az egyesület évről évre részt vesz a központi bányász napi ünnepségek és Szent Borbála napi ünnepségek szervezésében. Egyesületünk kezdeményezésére 2002-től kezdve a Szent Borbála napi központi ünnepség a bányászok és kohászok közös ünnepsége. A szakmai szövetségeket és a szakszervezeteket ügyünknek megnyerve 2002-ben az illetékes miniszter rendeletet hozott a Szent Borbála érem „Kohász” változatának alapítására, melyet évenként öt kohász tagtársunk kaphat.

Hagyományainkhoz híven megemlékeztünk elhunyt tagtársainkról. Tiszteleti tagjainktól gyászszakestélyen búcsúztunk. Összeállítottuk professzoraink sírjainak kataszterét.

Megkezdtük tiszteleti tagjaink életrajzának összegyűjtését.

Folytattuk a Bányász-Kohász-Erdész találkozó megrendezésének hagyományát 2001-ben Tatabányán, 2002-ben Sopronban, 2004-ben Miskolcon.

Hagyományainkat ápolva minden évben részt vettünk a selmecbányai Szalamander   ünnepségeken és ezen alkalommal megkoszorúzzuk a selmeci professzorok sírjait. 2002-től kezdve megkoszorúzzuk a választmány adományából helyreállított 48-as Honvédszobrot is. A Szalamander ünnepségen évek óta tapasztalható nagyarányú magyar részvétel azt jelzi, hogy a selmecbányai találkozó egyre inkább a bányász-kohász szakma hagyományos magyar ünnepévé válik.

Nemzetközi kapcsolatainkban a Kárpát medencében élő mérnökökkel való kapcsolatot tartottuk elsőrendű célnak

Megújítottuk az együttműködési szerződést az Erdélyi Magyar Műszaki Társulattal. Rendszeresen részt  veszünk az általuk szervezett Bányász-Kohász-Földtani Konferencián.

2003-ban  Zilahban zászlót adtunk át az EMT Bányászati és Földtani Szakosztályának. 2003 augusztusában részt vettünk Kapnikbányán hazai bányászat és kohászat nagy egyénisége Born Ignác, valamint volt elnökünk Dr. Pap Simon emléktáblájának avatásán.

2002-ben részt vettünk Kolozsváron a Debreceni Márton emlékülésen, ahol az erdélyi szakembereknek átadtuk az OMBKE kitüntetéseit.

A szlovák bányászati és kohászati egyesülettel is megújítottuk kapcsolatunkat. Ennek keretében egyesületünk 110 éves évfordulója tiszteletére 2002-ben Selmecbányán a lengyel társegyesülettel közösen "hármas találkozóra" került sor

Egyesületünk több nemzetközi szervezetnek tagja:

-         Tagja a Nemzetközi Öntészeti Szövetségnek ( WFO),

-         az Európai Bányász-Kohász Találkozók Egyesületének (FEMS),

-         a Nemzetközi Bányamérő Szövetségnek és

-         az ICSOBA-nak.

Részt veszünk a "Vaskultúra Útja" projektben.

2003-ban egyesületünk volt házigazdája  a Nemzetközi Bányamérő Szövetség vezetőségi ülésének.

2002-ben egyesületünk szervezte az ICSOBA nemzetközi konferenciát.

2002-ben részt vettünk az Arnoldsteinben megrendezett Európai Bányász-Kohász Találkozón.

A beszámoló tárgyát képező ciklusban megoldódott a korábban több külödöttgyűlés témáját is adó egyesületi központ elhelyezésnek kérdése is. Az OMBKE több évi bizonytalankodás után birtokba vette az őt megillető helyiségeket a MTESZ Budai Konferencia Központjában és ott az egyesületi élet számára méltó körülményeket alakított ki. A helyiségeket nagy elődeinkről neveztük el.  A budapesti csoportok a rendezvényeiket már itt tartják és nyugdíjasok klubja is rendszeresen működik. Az egyesület tulajdonában lévő Múzeun krt-i helyiségeket oktatás céljaira bérbe adtuk.

Az OMBKE bizottságai általában rendszeresen működtek. Az Alapszabály Bizottság elemző és értékelő munkája eredményeképpen a 92. küldöttgyűlésen alapszabályunkat korszerűsítettük. Rendszeres munkát végzett a Történeti Bizottság a hagyományápolás területén. Szakmai múltunk és hagyományaink kutatásában nagy munkát végzett a Történeti Bizottság, valamint az egyes szakosztályok történeti szakcsoportjai. A Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága elsősorban a határon kívüli magyar kapcsolatok erősítésén munkálkodott. Az Érdekvédelmi és Jogi Bizottság rendkívül nehéz feladat előtt állt, mivel a törvények és rendelkezések előzetes véleményezése a kialakult rendszer szerint elég nehezen végrehajtható. A jövőben az egyesület vezetőinek közreműködése is szükséges, hogy ezen a területen eredményt lehessen felmutatni.

2002.-ben újból létrehoztuk a Környezetvédelmi Bizottságot. A bizottság munkájának átszervezése szükséges ahhoz, hogy a szakmai érdekeinket képviselni tudja. 2003-ban  Oktatási Bizottság megalakítását határoztuk el. A bizottság megkezdte a munkáját abból a célból, hogy felmérje, milyen módon tud az OMBKE bekapcsolódni a felnőttképzésbe. Az Etikai Bizottságnak nem volt megvitatandó feladata.

 II. Az OMBKE gazdálkodása

Az OMBKE a 2003. évi gazdálkodása eredményes volt. A 2003. évi közhasznú mérlegbeszámolót a könyvvizsgáló elfogadó nyilatkozatával hitelesítette. Az OMBKE vállalkozási tevékenységet az egyesület közhasznú céljainak érdekében, azokat nem veszélyeztetve végzett. A gazdálkodás tervszerű volt. Szakmai célkitűzéseinket úgy sikerült megvalósítani, hogy kiadásaink nem haladták meg bevételeinket. Az egyesület az év során minden köztartozását rendezte és nincs határidőn túli kifizetetlen számlája. A pénzügyi mérleg szerinti éves eredménye: 672 ezer Ft.

Ez az eredmény a helyi szervezetek, a szakosztályok és az ügyvezetés jó együttműködésének és gazdálkodási követelmények következetes betartásának tudható be.

Az egyesület 2002. évi gazdálkodását a következő főbb mérlegadatok jellemzik:

adatok ezer Ft-ban

Az eredményt befolyásoló főbb bevételi és költség adatokat a számviteli beszámoló tartalmazza.

Mint azt a következő táblázat mutatja, az elmúlt választási ciklusban sikerült az évről évre jelentkező veszteségeket megállítani.

ezer Ft

2000-ben még 8,8 millió veszteség volt, a rákövetkező évek mindegyikét pozitív eredménnyel zártuk. Sikerült az évről évre jelentkező veszteségeket megállítani. Egyensúlyba jött a gazdálkodás. A gazdálkodásról áttekinthető képünk van

Mint az alábbi táblázat mutatja, 2000. évhez viszonyítva a befizetett egyéni tagdíjak 39.9%-kal nőttek, az egy tagra jutó tagdíjbefizetés pedig 57.5 %-kal. Ez annak tudható be, hogy nőtt a tagdíj befizetési fegyelem. A korábbi 80-85%-os tagdíjbefizetés 95% fölé emelkedett. A tartósan nem fizetők a tagságát megszüntettük.

A személyi jövedelemadó 1%-ából származó bevétel 1928 eFt-ról 3174 eFt-ra (64,6%-kal) növekedett:

ezer Ft

Ez a növekedés a tagság bizalmának egyesület iránti elkötelezettségének és a bizalom növekedésének tudható be.

A jogi tagdíjakból és adományokból eredő bevétel kétszeresére nőtt:

ezer Ft

Az egyesület vezetői több pártoló céget személyesen is felkerestek és sikerült a korábbi megállapodásokat felújítani. Pártoló tagjainknak megköszönve eddigi támogatásaikat, kérjük hogy továbbra is segítsék egyesületi céljaink megvalósítását! 

Tudjuk, hogy a gazdasági környezet megváltozása 2003-ban több jelentős pártoló tagunknál gazdasági gondokat okoz. Ezért annak érdekében, hogy ne csökkenjen jelentősen az egyesületi támogatás, minden szakosztálynak keresnie kell további pártoló tagok bevonási lehetőségét.

A MTESZ korábban költségvetési keretből évente 1500 eFt-tal támogatta egyesületünk működését. A MTESZ jelenleg évente kb. 50 millió forintos veszteséggel működik és az ingatlanokban megtestesülő vagyonát éli fel. Ezáltal 2003-ban már csak 432 eFt támogatást nyújtott. Egyesületünknek mint a MTESZ Szövetségi Tanács szavazati jogú tagjának csak arra van lehetősége, hogy állásfoglalásával a gazdaságtalan működés megszüntetését, az ésszerű és takarékos költséggazdálkodást szorgalmazza és a lehetőségeihez képest akadályozza meg a vagyon felélését.

Az egyesület költséggazdálkodása az ügyvezető igazgató 2001-ben történt cseréjét követően tervszerűvé és szigorúbbá vált. Az szigorúbb költséggazdálkodásra jellemző, hogy a reprezentációs költségek tizedére csökkentek. Három év alatt az általános költségek az infláció ellenére 10%-kal csökkentek. Ebben szerepet játszott az is, hogy a központban foglalkoztatott létszám 8 főről 5 főre csökkent, miközben az elvégzett munka minősége javult.

Az elmúlt három évben az adminisztrációs munkák számítógépes eszközállományát sikerült használható mértékűre felújítani a pártoló vállalatok segítségével.

A BKL kiadása során   20 MFt-ról 18,3 MFt-ra csökkentek a lapkiadás költségei, mely a közös számok megjelenésének tudható be. Ezen költségek 2004-ben további 4-5 millióval csökkenthetők, ha a 92. Küldöttgyűlés határozatainak megfelelően a lapok egységes arculatát megteremtve egy nyomdába koncentráljuk a lapkiadást.

A Múzeum krt.-ingatlanra fordított évenkénti 1,4 millió Ft költség elmaradt, mivel az egyesület elfoglalta az őt megillető helyiségeket a Fő utcában és az OMBKE tulajdonában lévő Múzeum krt-i ingatlant nyelvoktatási célra bérbe adta. A bérbeadás évi 2,4 millió Ft bevételt eredményez.

Összességében az OMBKE 2003-ban mind közhasznú céljainak megvalósítása, mind gazdálkodási szempontból eredményes évet zárt. A választmány úgy ítéli meg, hogy az egyesületnek az elmúlt három és féléves választási ciklusban a kitűzött szakmai és gazdasági célokat sikerült teljesítenie.

Budapest, 2004. április 14.

Jó szerencsét!

                                                                                        Kovacsics Árpád sk.

                                                                                                főtitkár