03.jpg08.jpg10.jpg05.jpg04.jpg11.jpg01.jpg06.jpg09.JPG07.jpg

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Alapszabálya

(Érvényes 2014 május 23-tól)

 

1. § Az egyesület neve, hivatalos nyelve, székhelye, jelképei

(1) Az egyesület neve: Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (rövidítve: OMBKE), továbbiakban: egyesület, angolul: Hungarian Mining and Metallurgical Society, franciául: Société Hongroise de l’Industrie Minie’re et Métallurgique,

németül: Verein Ungarischer Berg- und Hüttenleute,

oroszul: Vengerszkoje Gornoje i Metallurgicseszkoje Obscsesztvo.

(2) Az egyesület hivatalos nyelve a magyar.

(3) Az egyesület székhelye: Budapest, 1051 Október 6. u. 7.

(4) Az egyesület 1892. június 27-én, a világ első műszaki felsőfokú oktatási intézményében, a selmecbányai Bányászati Akadémián alakult a Bányászati és Kohászati Irodalompártoló Egyesület tagjaiból.

Az egyesület szellemi elődjének tekinti a világ első műszaki tudományos egyesületét, az 1786-ban Born Ignácz által alapított Sozietät der Bergbaukunde társaságot.

(5) Az egyesület jelképeiről „Az OMBKE jelképeinek alaki szabályzata” rendelkezik.

Az egyesület hivatalos köszöntése az egyesület 1894. április 7-i ülésén Péch Antal javaslata elfogadásával megszületett: „Jó szerencsét!”

Az egyesület összetartó ereje: Szakmaszeretet, Hazaszeretet, Barátság!

 

2. § Az egyesület célja és tevékenysége

(1) Az egyesület célja a magyar bányászat és kohászat egyetemes érdekeinek szolgálata, szakembereinek összefogása.

Részleteiben:

a) a bányászat és kohászat tudományos, műszaki, gazdasági fejlődésének elősegítése;

b) a bányászat és kohászat szakmai érdekeinek feltárása, védelme és széles körű ismertetése, szakmai érdekképviselet;

c) a bányászok és kohászok társadalmi megbecsülésének elősegítése, erősítése;

d) a magyar szakmai nyelv védelme és fejlesztése;

e) a bányászat és kohászat területén az egyesület szervezeti keretein belül tevékenykedő szakemberek összefogása, a szakmai összetartozás erősítése és fejlesztése;

f) a bányászati-kohászati szakképzés és szakoktatás fejlesztésének elősegítése, a felnőttoktatás keretében a szakmai képzés és továbbképzés;

g) az emberi értékek, köztük különösen

- nemzeti és társadalmi hagyományok ápolása, a tagság emberi kapcsolatainak, a közösségi élet szervezésének előmozdítása;

- a bányász és kohász hagyományok, a Selmecbányai Akadémia szellemi örökségének, valamint a montanisztikához fűződő Alma Mater hasonló értékeinek és a Szent Borbála kultusz megőrzése, ápolása.

h) kapcsolattartás és együttműködés a határon túl élő és tevékenykedő magyar bányászati és kohászati szakemberekkel;

i) közreműködés az euro-atlanti integráció elősegítése érdekében a bányászattal és a kohászattal kapcsolatos jogharmonizáció szakmai előkészítésében.

(2) Az egyesület céljai megvalósítása érdekében:

a) közérdekű ajánlásokat (állásfoglalásokat) dolgoz ki, ezeket nyilvánosságra hozva eljuttatja az illetékes állami, gazdasági, szakmai és társadalmi szervezetekhez, megvitatásukra tagjai sorából szakembereket ajánl;

b) kapcsolatot tart fenn az állami, gazdasági, szakmai és társadalmi szervezetekkel, együttműködik velük a bányászat és a kohászat közérdekű ügyeiben; szakmai, munkáltatói érdekképviseletet lát el azon jogi tagjai érdekében, akik ezzel az egyesületet megbízzák;

c) bevonja munkájába a bányászat és a kohászat területén, valamint szakmai vonzáskörzetében tevékenykedő szakembereket, megkülönböztetett figyelmet fordít a szakterületein tanuló és dolgozó fiatalokra;

d) szakvéleményeket, tanulmányokat készít, felhasználva a tagok tapasztalatait;

e) törekszik a magyar bányászati és kohászati szakirodalom fejlesztésére, a külföldi szakirodalom magyarországi, valamint a hazai szakirodalom nemzetközi megismertetésére;

f) gondoskodik az egyesületi szaklapok kiadásáról, segíti e lapok szerkesztőségének munkáját, felügyeli szakmai színvonalukat;

g) fokozott figyelemmel kíséri a bányászati-kohászati szakoktatás és továbbképzés helyzetét, fejlesztését javaslataival és szakvélemények kidolgozásával mozdítja elő; a felnőttoktatási forma keretében tevékenyen részt vesz a bányászattal és kohászattal foglalkozó vállalkozásokat érintő szakmai képzésben, átképzésben és továbbképzésben; továbbképző, átképző tanfolyamokat szervez; h) segíti a bányászat és kohászat emlékeinek megőrzését, hagyományainak közkinccsé tételét, az ilyen célú gyűjtemények, múzeumok alapítását és működését;

i) gyűjti, rendszerezi és megőrzi a bányászati-kohászati szakmai kultúra okiratait, segíti más szervezetek e célú munkáját;

j) szakmai rendezvényeket, tanulmányutakat szervez, illetve résztvevőket küld más szervezetek ilyen rendezvényeire;

k) társadalmi, társasági összejöveteleket szervez;

l) kapcsolatot létesít és tart fenn a hasonló célkitűzésű magyar, külföldi és nemzetközi szervezetekkel;

m) hagyományainak és meglévő szerződéseinek megfelelően kapcsolatokat tart fenn és együttműködik a határon túl élő és tevékenykedő magyar bányászati és kohászati szakemberekkel, különös tekintettel a bányászati és kohászati emlékek és hagyományok ápolására;

n) közreműködik az euro-atlanti integráció elősegítése érdekében a bányászattal és kohászattal kapcsolatos jogharmonizációs munkák szakmai előkészítésében, továbbá elősegíti az európai uniós csatlakozással kapcsolatos új szabályok, szabványok hazai szakmakultúrában való meghonosítását, beleértve az euro-atlanti országok szakmai szervezeteivel való együttműködést;

o) emlékérmeket, okleveleket és más kitüntetéseket alapít és adományoz a bányászati és a kohászati tudományok, az egyesületi élet, a szaknyelv és szakirodalom fejlesztésének elismerésére;

p) céljai érdekében alapítványokat hoz létre, részt vesz ilyen alapítványok létrehozásában és támogatásában;

q) gazdasági tevékenységet folytat szervezetének fenntartására és működőképességének megőrzésére.

(3) Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártpolitikai tevékenységet nem végez, szervezete pártoktól független, azoktól támogatást nem kap és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési képviselőjelöltet, továbbá megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít, és nem támogat.

(4) Az egyesület közhasznú szervezetként működik az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény (a továbbiakban: Egyesületi jogról szóló törvény) kereti között.

a) Közhasznú tevékenységét az alábbi közfeladatok ellátásával végzi:

 

- tudományos tevékenység,

- szakirodalom,

- ismeretterjesztés,

- továbbképzés,

- magyarságtudat erősítése, magyar szakmai nyelv ápolása

- ipartörténeti jelentőségű emlékek, emlékhelyek védelme, ápolása

- bányász-kohász hagyományok ápolása,

- bányásznapi, Szent Borbála napi megemlékezések,

- kulturális örökség helyi védelme,

- határon túli magyarsággal kapcsolatos

tevékenység.

A közfeladatok jogszabályhelyekre való hivatkozását az alapszabály tartozékát képező 1 sz. függelék tartalmazza.

b) Az egyesület a 2. § (1) és (2) bekezdésben részletezett cél szerinti tevékenységeit - a vállalkozási tevékenység kivételével – mint országos hatókörű közhasznú szervezet a jelen pontban előzőekben felsorolt közhasznú tevékenységi körök keretein belül végzi.

c) Az egyesület tagjain kívül más is részesülhet az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból.

d) Vállalkozási tevékenységet az egyesület csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

e) Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.

f) Ügyrendjét, belső szabályzatait, gazdálkodási és nyilvántartási rendjét a közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabályok szerint alakítja ki.

g) Az összeférhetetlenségi szabályok tekintetében az egyesület tisztségviselőinek az egyesületi jogról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

 

3. § Az egyesület tagsági viszonyai

 (1) Az egyesület tagjai: az egyéni tagok, a tiszteleti tagok és a pártoló tagok.

(2) Egyéni tagok. Az egyesület egyéni tagja az a természetes személy lehet, aki a bányászat és a kohászat iránti elkötelezettséggel betartja az egyesület alapszabályát, etikai normáit és fizeti a tagdíjat.

(3) Tiszteleti tagok. A tiszteleti tagság az egyesület érdekében kifejtett tevékenység legmagasabb szintű elismerése, kitüntetése. Tiszteleti tag az lehet, akit a bányászatban vagy a kohászatban és az egyesületi életben szerzett érdemei alapján a küldöttgyűlés tiszteleti tagnak nyilvánít.

(4) Pártoló tagok. Az a természetes vagy jogi személy lehet pártoló tag, aki, ill. amely az egyesületet erkölcsi és anyagi támogatásban részesíti.

(5) A tagok felvétele.

a) Az egyesület egyéni tagja lesz az a jelentkező, aki a szakosztály és a helyi szervezet megjelölésével a jelentkezési lapján az OMBKE alapszabályát elfogadja és a jelentkezés évében a tagdíját befizette. A jelentkezőt az egyesület egyéni tagjai sorába az OMBKE helyi szervezetének vezetősége veszi fel, amely tényről a helyi szervezet vezetősége tájékoztatja az illetékes szakosztály vezetőségét és az egyesület ügyviteli szervezetét.

b) Az egyesület tiszteleti tagjait az illetékes szakosztály és a választmány javaslatára a küldöttgyűlés választja meg.

c) A pártoló tagság az egyesület és a természetes vagy jogi személy közötti írásos megállapodással jön létre. A pártoló tagság elismerését oklevéllel kell megerősíteni.

(6) A tagság megszűnése.

a) Kilépéssel szűnik meg a tagság, ha a tag kilépési szándékát - a kilépés időpontjának megjelölésével - az egyesületnek írásban előzetesen bejelenti.

b) Megszűnik a tagság a tag elhalálozásával.

c) Azt a tagot, aki tagdíjfizetési kötelezettségének egy éven túl, kétszeri írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget, az egyesület törli a tagok sorából, s ezzel a tagsága megszűnik.

d) Tiszteleti tagot csak a küldöttgyűlés zárhat ki az egyesületből, többségi szavazással.

e) A pártoló tagságot a vonatkozó megállapodás felmondásával bármelyik fél megszüntetheti.

f) Az egyéni tagsági viszonyt szüneteltetni lehet, ha azt a tag írásban kéri a szakosztályától. A tagsági viszony szüneteltetésének ideje az egyéni tagsági viszony visszaállítása után a folyamatos tagsági időbe nem számít bele.

(7) A tagok felvételét az egyesületi szaklapokban közzé kell tenni.

 

4. § A tagok jogai

(1) Az egyesület tagjai szavazati joggal rendelkeznek a helyi szervezet és szakcsoport taggyűlésein, a taggyűlés napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tehetnek, a taggyűlésen felszólalhatnak.

Az egyesület tagjai választott küldöttek útján képviseltetik magukat az egyesületi és szakosztályi küldöttgyűlésen. A jogi személyiségű pártoló tagot annak vezetője, vagy írásban megbízott képviselője képviseli. (2) Az egyesület tagja - ha a törvényben foglalt feltételeknek eleget tesz- az egyesület bármely tisztségére választható ésbármilyen egyesületi tisztséget betölthet.

(3) A tag joga, hogy az egyesület működéséről, határozatairól tájékoztatást kapjon. Az egyesület tagja jogosult igénybe venni az egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait. A tag joga, hogy a nyilvános rendezvényeken a meghirdetett feltételekkel részt vegyen, használja az egyesület helyiségeit és könyvtárát.

(4) A tag az egyesület bármely szervezetéhez javaslatot, indítványt nyújthat be, ill. panasszal fordulhat.

(5) A tag az egyesület valamelyik szaklapját szakosztályi tagsága, ill. egyéni igénye alapján külön előfizetési díj nélkül megkapja, de erről a jogáról írásban le is mondhat.

(6) A tiszteleti tag tagdíjfizetési kötelezettség nélkül élvezi a tagsággal járó jogokat.

(7) Az egyesület tagja a bel- és külföldi kongresszusokon, konferenciákon vagy bármely szakmai rendezvényen az egyesületet az egyesület elnökének, a szakosztályt pedig az illetékes szakosztály elnökének meghatalmazásával képviselheti.

(8) Az egyesület tagjának joga van az OMBKE tagja (tiszteleti, ill. pártoló tagja) címet a neve után feltüntetni.

(9) Az egyesület testületeinek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. értelmezése szerint) , élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletekben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

5. § A tagok kötelezettségei

(1) Az egyesület tagja köteles az egyesület alapszabályát, etikai normáit, valamint az egyesület vezető testületeinek határozatait betartani.

(2) Az egyesület tisztségviselői és az egyesületet a különböző fórumokon hivatalosan képviselő tagjai kötelesek az egyesület érdekeinek megfelelően eljárni.

(3) Az egyéni tag köteles a választmány által megállapított tagdíjat fizetni.

A tagdíj fizetése történhet csekkel, vagy banki átutalással az egyesület bankszámlájára, illetve készpénzzel az egyesület pénztárába.

(4) A pártoló tag különleges kötelezettségeit a vonatkozó írásos megállapodás rögzíti.

(5) Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósulását.

 

6. § Az egyesület szervezeti felépítése

(1) A küldöttgyűlés ( legfelsőbb szerv).

(2) A választmány (ügyintéző és képviseleti szerv).

(3) Az egyesület tagjai szakosztályokba, ill. osztályokba szerveződnek.

(4) Az azonos területi (földrajzi) kötődésű egyesületi tagok szakmai érdeklődési körtől függetlenül helyi szervezetet hozhatnak létre. Az azonos szakmai terület iránt érdeklődő tagok szakcsoportot alakíthatnak. A helyi szervezetek és szakcsoportok megalakulását az illetékes szakosztály vezetősége hagyja jóvá. A több szakosztály tagjaiból alakuló helyi szervezetek vagy szakcsoportok meg kell jelöljék, hogy a képviselt szakosztályokhoz való önálló kötődések megtartása mellett az adminisztrációs képviselet szempontjából mely szakosztályhoz kívánnak tartozni.

 

7. § Az egyesület szervei

(1) Vezető testületek.

a)  az egyesület vezető testületei:

- az egyesületi küldöttgyűlés (legfelsőbb szerv),

- a választmány (ügyintéző és képviseleti szerv)

 

b)  a szakosztályok vezető testületei:

- a szakosztályi küldöttgyűlés,

- a szakosztály-vezetőség;

c) - az osztályok vezető testületei:

- osztály küldöttgyűlés

- osztály vezetősége

d) a helyi szervezetek, ill. szakcsoportok vezető testületei:

- a helyi szervezetek, ill. szakcsoportok

taggyűlése,

- a helyi szervezetek, ill. szakcsoportok vezetősége.

(2) Az egyesület ellenőrző testülete (felügyelő szerv):

- az ellenőrző bizottság.

(3) Az egyesület tanácsadó szerve:

- a tiszteleti tagok és szeniorok tanácsa.

(4) Az egyesület választmányi bizottságai:

- az etikai bizottság,

- állandó bizottságok,

- időszakos (alkalmi) bizottságok.

(5) Az egyesület ügyviteli szervezete:

- a Titkárság

8. § Az egyesület vezető tisztségviselői

(1) Az egyesület vezető tisztségviselői: a választmány tagjai és az ellenőrző bizottság tagjai.

(2) Egyesületi vezető tisztségviselőnek, valamint a szakosztály illetve osztály vezetőségek tagjává csak egyesületi tag választható.

(3)Nem lehet az egyesület vezető tisztségviselője az a személy, akivel szemben fennáll az egyesületi jogról szóló törvényben rögzített kizáró feltételek valamelyike.

a) Az egyesület vezető tisztségviselője csak magyar állampolgár, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, feltéve, hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.

b) Nem lehet az egyesület vezető tisztségviselője más közhasznú szervezet megszűntét követő két évig az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

c) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

(4) A vezető tisztségviselőket a két tisztújító küldöttgyűlés közötti időtartamra kell megválasztani. Az egyéni tag ugyanazon időben csak egy vezető tisztséget láthat el.

(5) A vezető tisztségviselő akkor választható meg újra ugyanarra a vezető tisztségre, ha azt a küldöttgyűlésen jelenlévők legalább kétharmada támogatja.

 

9. § Az egyesület küldöttgyűlése

(1) Az egyesület küldöttgyűlése az egyesület legfőbb szerve. A küldöttgyűlés lehet rendes, tisztújító és rendkívüli.

(2) A küldöttgyűlés az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet, de kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az egyesület alapszabályának elfogadása, ill. módosítása;

b) szakosztály vagy osztály létesítése és megszüntetése;

c) egyesületi szaklap alapítása, összevonása és megszüntetése;

d) emlékérmek és oklevelek alapítása;

e) az egyesület vezető tisztségviselői közül az elnök, a főtitkár és a főtitkárhelyettes, valamint az ellenőrző bizottság megválasztása vagy visszahívása titkos szavazással, a szakosztályi vagy osztály küldöttgyűlés által titkos szavazással választott szakosztály, illetve osztályelnökök és titkárok és a szakosztályok által delegált válaszmányi tagoktisztségének vagy visszahívásának megerősítése nyílt szavazással;

f) a Választmány előterjesztésére a tiszteleti tagok választása;

g) döntés a vezető tisztségviselők és a tiszteleti tagok etikai ügyeiben, valamint másodfokon bármely egyéni tag megfellebbezett etikai határozata ügyében;

h) a megelőző időszakról szóló választmányi beszámoló értékelése, jóváhagyása, az egyesület gazdálkodási elveinek kijelölése;

i) az egyesület befektetési szabályzatának jóváhagyása;

j) az ellenőrző bizottság jelentésének megtárgyalása, határozathozatal a fő feladatokról;

k) a más egyesületekkel való társulás, egyesülés kimondása, illetve ilyen társulások megszüntetése;

l)az egyesület megszűnésének kimondása, ez esetben döntés az egyesület vagyonával kapcsolatos intézkedésekről.

(3) Rendes küldöttgyűlést évente, tisztújító küldöttgyűlést az előző tisztújítást követő negyedik naptári évben kell tartani. A küldöttgyűlés helyének és időpontjának meghatározásáról, valamint a javasolt napirendről a választmány dönt.

A küldöttgyűlést a választmány döntése alapján az elnök hívja össze. A küldöttgyűlés időpontját, napirendjét és helyszínét a kitűzött időpontnál legalább 30 nappal korábban nyilvánossá kell tenni.

A nyilvánossá tételtől számított 10 napon belül az egyesület tagjai a küldöttgyűlés napirendjére javaslatot tehetnek az elnöknél.

A nyilvánossá tétel módja: az egyesület székhelyén rendszeresített hirdetőtábla és az egyesület internetes honlapja. A küldöttgyűlés meghívóját (a javasolt napirend, a helyszín és az időpont közlésével), a küldöttgyűlés kezdő napját legalább 15 nappal megelőzően a küldöttgyűlés szavazati jogú résztvevőihez el kell juttatni.

A küldöttgyűlés meghívóját egyúttal meg kell küldeni az ellenőrző bizottság tagjainak, az egyesület szaklapjai felelős szerkesztőinek, az állandó választmányi bizottságok vezetőinek és a pártoló tagoknak.

 A küldöttgyűlés napirendjében szereplő fontosabb témák előkészítő iratait a kitűzött időpontnál legalább 15 nappal korábban a küldöttgyűlés szavazati jogú résztvevőihez és az Ellenőrző Bizottság tagjaihoz el kell juttatni.

A meghívó nyilvánossá tételéről és a napirendi pontokhoz tartozó előkészítő iratok megküldéséről az ügyvezető igazgató gondoskodik.

(4) A tagok 10%-ánakaz elnökhöz írásban bejelentett kívánságára vagy az ellenőrző bizottság előterjesztésére az ok és a cél megjelölésével- az előterjesztés beérkezésétől számított 30 napon belül - a választmánynak rendkívüli küldöttgyűlést kell meghirdetnie, és azt az előterjesztés beérkezésétől számított 60 napon belül meg kell tartani. Rendkívüli küldöttgyűlést a választmány saját kezdeményezése alapján is meghirdethet.

 (5) A küldöttgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal bíró küldöttek 50%-a +1 küldött jelen van. Amennyiben a szabályszerűen összehívott küldöttgyűlés nem határozatképes, a küldöttgyűlést a meghirdetett időpontot követő 30 perc múlva a megjelentek számától függetlenül újból össze lehet hívni. A nem határozatképes küldöttgyűlés esetén újból összehívott küldöttgyűlés a megjelentek számától függetlenül csakis akkor határozatképes, ha arra az eredeti időpontra meghirdetett küldöttgyűlés meghívójában felhívták a figyelmet az újból összehívandó küldöttgyűlés helyének és időpontjának megjelölésével. Ilyen esetben az újból összehívott küldöttgyűlésnek a napirendjén nem szerepelhetnek a meghirdetett napirenden kívüli témák, és a küldöttgyűlés nem hozhat döntést, határozatot a 9. § (2) bekezdés a, b, k és l pontjaiban foglalt témákban. Ha az eredetileg meghirdetett küldöttgyűlés ezen témákban döntést kívánt hozni, akkor 40 nap elteltével új küldöttgyűlést kell tartani, amely a megjelentek számától függetlenül is határozatképes.

(6) A küldöttgyűlés szavazati jogú képviselői: a küldöttgyűlésbe a szakosztályok minden 20 tag után egy-egy szavazati jogú küldöttet delegálnak. A teljes keretbe – a tiszteleti tagokon kívül – beleértendők a szakosztály-vezetőség azon tagjai is, akiket a szakosztály részéről delegáltak. A küldöttgyűlésen megjelent tiszteleti tagok szavazati joggal vehetnek részt a küldöttgyűlésen.

(7) A küldöttgyűlés nyilvános, melyen tanácskozási joggal vehetnek részt az egyesület tagjai és a választmány által meghívottak.

(8) A küldöttgyűlés csak olyan kérdést tárgyalhat meg, mely a küldöttgyűlés meghívójában szerepel.

A küldöttgyűlés "indítványok" napirendjének tárgyalása során a küldöttgyűlés csak olyan kérdésben hoz határozatot, melyet az indítványozó a küldöttgyűlés napját megelőző három nappal korábban írásban eljuttatott az egyesületnek és azt a küldöttgyűlés résztvevői a gyűlés megkezdése előtt kézhez kaptak.

(9) A küldöttgyűlésen szavazati joggal részt vevő küldötteket egy-egy szavazat illeti meg. A küldöttgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Titkosan kell szavazni tisztújítás esetén a 9. § (2) e) pontjában felsorolt vezető tisztségviselők megválasztásakor, a vezető tisztségviselők és a tiszteleti tag kizárása ügyében, valamint abban az esetben, ha azt legalább 20, szavazati joggal bíró, jelenlévő tag indítványozza. Szavazategyenlőség esetén a titkos szavazást meg kell ismételni.

(10) Vezető tisztségviselő visszahívásáról a küldöttgyűlés szavazati jogú tagjainak legalább 10 %-ának indítványa esetén szavazhat a küldöttgyűlés. Vezető tisztségviselőt csak a helyébe kerülő vezető tisztségviselő megnevezésével együtt lehet visszahívni. A két kérdésben egyszerre kell határozni.

(11) A jelenlévő küldöttek háromnegyedének hozzájáruló szavazata szükséges, ha a küldöttgyűlés szakosztály vagy osztály életre hívását, megszüntetését, szakosztályok vagy osztályok összevonását, az alapszabály módosítását, az egyesület más egyesülettel való összevonását vagy ennek megszüntetését, illetve az egyesület feloszlását kívánja kimondani.

(12) A küldöttgyűlésről a küldöttgyűlésen megválasztott jegyzőkönyvvezető jegyzőkönyvet készít, melyet az elnök és a küldöttgyűlésen megválasztott két egyesületi tag hitelesít. A küldöttgyűlésekről készült egységes tájékoztatót és a hozott határozatokat az egyesület szaklapjaiban és internetes honlapján közzé kell tenni.

 

10. § A választmány

(1)A választmány az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve, két küldöttgyűlés között az egyesület vezető testülete, amely tevékenységét a küldöttgyűlés által jóváhagyott feladatok alapján készített munkaprogram és ügyrend szerint végzi. A választmány feladata tehát az egyesületi munka irányítása az alapszabály, valamint a küldöttgyűlés határozatai szellemében. E feladatkörben ellátja az egyesület gazdálkodásának általános felügyeletét is.

(2) A választmány tagjait két tisztújító küldöttgyűlés közötti időtartamra bízza meg a küldöttgyűlés. A választmány tagjainak száma 23 fő. A választmány tagjai: az elnök, az exelnök, a főtitkár, a főtitkárhelyettes, a szakosztályok és osztályok elnökei és titkárai,150 tagnál kisebb létszámú osztály esetében az osztály elnöke, továbbá a szakosztályok által a következő irányelvek szerint választott választmányi tagok: a szakosztályok (osztályok) a választás évében 300 tag fölött 150 tagonként egy személyt jelölhetnek a választmányba úgy, hogy 75 tagnál nagyobb töredék esetén újabb egy választmányi tag jelölhető. Ha a tisztújító küldöttgyűlés időpontjában az előző irányelvek szerint meghatározott választmányi létszám 23 főtől eltérne, akkor a választmány létszámát az alapszabály módosításával kell rögzíteni.

(3) A választmány határozhat mindazon ügyekben, mely nem tartozik a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

A választmány kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek:

a) a küldöttgyűlés előkészítése;

b) döntés az egyesület munkaprogramjának, éves költségvetésének és az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló

és közhasznúsági melléklet elfogadásáról.

c) tisztújításkor a jelölőbizottság vezetőjének és tagjainak felkérése;

d) a választmányi bizottságok megalakítása, ill. azok megszüntetése, a bizottságok vezetőinek felkérése, feladataik meghatározása;

e) a szakosztály- és osztályvezetőségek, a választmányi bizottságok felügyelete, beszámoltatása, kapcsolattartás az egyesület tanácsadó testületeivel; .

f) az egyesületi kitüntetések adományozása, valamint egyéb kitüntetési javaslatok előterjesztése az illetékes szervekhez;

g) a tagdíj megállapítása;

h) szerződéses hazai és nemzetközi kapcsolatok létesítése, döntés a hazai és a nemzetközi szervezetekbe való belépésről, illetve kilépésről;

i) az egyesületet a különböző fórumokon, szervezetekben hivatalosan képviselő tagok kijelölése, felhatalmazása;

j) alapítvány létrehozása, megszüntetése, csatlakozás más alapítványokhoz;

k) etikai eljárás kezdeményezése és - a tiszteleti tagok, valamint a vezető tisztségviselők kivételével - az etikai bizottság javaslatára döntéshozatal;

l) a helyi szervezet határozatai ellen benyújtott fellebbezési kérelmek elbírálása;

m) az ügyvezető igazgatói munkakörre a pályázat kiírása, elbírálása, az ügyvezető igazgató beszámoltatása;

n) az egyesület működését szabályozó működési szabályzatok elkészíttetése és jóváhagyása;

o) a felelős szerkesztő(k) megbízása az illetékes szakosztályok vezetőségének javaslatai alapján.

(4) A választmány félévente legalább egyszer tart ülést, melyek nyilvánosak.

(5) A választmányi ülés előkészítéséről a főtitkár, összehívásáról és levezetéséről az elnök gondoskodik. Az ügyvezető igazgató a választmányi ülést megelőzően legalább 8 nappal az egyesület vezető tisztségviselőit, továbbá a választmányi ülésre tanácskozási joggal meghívottakat írásban értesíti a választmányi ülés helyéről, időpontjáról és tervezett napirendjéről. Az értesítéssel egy időben a választmányi ülés helyét, időpontját és napirendjét az egyesület székhelyén rendszeresített hirdetőtáblán és az egyesület internetes honlapján nyilvánossá kell tenni.

(6) A választmányi ülés akkor határozatképes, ha a választmány tagjainak 50 %-a + 1 fő jelen van. A választmányi ülésen a szakosztályok és az osztályok elnökeit és titkárait távollétükben a választott helyetteseik szavazati joggal képviselhetik.

(7) A választmányi ülésen az elnök, vagy a szavazati joggal résztvevők egyharmadának indítványára az elnök zárt ülést rendelhet el abban az esetben, ha a nyílt ülés megtartása üzleti titkot, személyiségi jogokat vagy adatvédelmi szabályokat sértene.

A zárt ülésen a választmány tagjain kívül az ellenőrző bizottság tagjai és a választmány által az adott napirendre tanácskozási joggal meghívottak vehetnek részt.

(8) A választmányi ülés meghirdetett napirendjére a választmány tagjai és az ellenőrző bizottság elnöke módosító javaslatot tehetnek. A végleges napirendet a választmány egyszerű szótöbbséggel hagyja jóvá.

(9) A választmányi ülés a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(10) Titkosan kell szavazni minden olyan ügyben, melyet legalább három jelen lévő választmányi tag kér. Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Újbóli szavazategyenlőség esetén az elnök dönt.

(11) A választmányi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az elfogadott határozatok tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát.

A jegyzőkönyv elkészítéséért az ügyvezető igazgató gondoskodik, melyet a főtitkár, vagy a főtitkár helyettes és egy erre kijelölt választmányi tag hitelesít.

A jegyzőkönyvet és a határozatokat az egyesület vezető tisztségviselőinek meg kell küldeni. A határozatokat egyúttal nyilvánossá kell tenni az egyesület székhelyén rendszeresített hirdetőtáblán, valamint az egyesület internetes honlapján. A választmányi ülések határozatait a határozatok tárában kell nyilvántartani.

(12) A választmány működési rendjét szabályzatba kell foglalni.

 

11. § Az egyesület elnöke

(1) A küldöttgyűlés által titkosan választott elnök felelős az egyesület alapszabály szerinti működéséért. Képviseli az egyesületet a hatóságoknál, az egyesületen kívüli szervezeteknél és hivatalos személyeknél, valamint a nemzetközi kapcsolatokban. A bírósági nyilvántartás alapján egy személyben jogosult az egyesület cégszerű jegyzésére.

(2) Az elnök hívja össze és vezeti a küldöttgyűléseket, a választmányi üléseket, valamint az egyesület tanácsadó testületének üléseit. Jogosult az ülések napirendjére tűzött üggyel kapcsolatban bárkit tanácskozási joggal meghívni. Ellenőrzi a küldöttgyűlések és a választmányi ülések határozatainak végrehajtását.

(3)Gyakorolja a munkáltatói jogokat az egyesület ügyvezető igazgatója felett.

(4) Az egyesület elnöke a Bányászati és Kohászati Lapok felelős kiadója.

 

12. § Az egyesület alelnökei, exelnök

(1) A szakosztályok elnökei és az Egyetemi Osztály elnöke egyúttal az egyesület alelnökei, akik az elnök megbízása alapján az elnök által meghatározott szakmai feladatkörökben helyettesítik az elnököt.

(2) A leköszönő elnök, mint exelnök a következő elnökválasztásig a választmány tagja. Az egyesület elnökét mandátuma megszűnte után élete végéig az „exelnöki” cím illeti meg.

 

13. § Az egyesület főtitkára és főtitkárhelyettese

(1) Az egyesület főtitkárát és főtitkárhelyettesét titkos szavazással a küldöttgyűlés választja. A főtitkár feladata az egyesület folyamatos működésének megszervezése és ellenőrzése. Evégett rendszeres kapcsolatot tart az egyesület szervezeteivel, tisztségviselőivel és szakértőivel. A főtitkárhelyettes a választmány által meghatározott, valamint a főtitkár által rábízott feladatokat látja el, és a főtitkárt akadályoztatása esetén meghatározott körben helyettesíti.

(2) A főtitkár a választmány által meghatározott hatáskörben jogosult az egyesületet egyes hatóságoknál, egyesületen kívüli szervezeteknél és személyeknél, valamint nemzetközi kapcsolatokban képviselni.

(3) A főtitkár felelős a küldöttgyűlések, a küldöttgyűlési beszámolók és a választmányi ülések előkészítéséért, valamint a küldöttgyűlés és a választmány határozatainak végrehajtásáért. Felel az egyesület egészét érintő tevékenységről készült kiadványokért is. (4) A főtitkár felügyeli az ügyvezető igazgató munkáját.

(5)A főtitkár és a főtitkárhelyettes másodmagukkal, az ügyvezető igazgatóval együtt jogosultak az egyesület cégszerű jegyzésére.

 

 14. § A szakosztályok és osztályok

(1) A szakosztályok az egyesület szakmai szempontok alapján szerveződő szervezetei.

A szakosztály tevékenységét saját munkaprogramja alapján végzi.

(2) A szakosztály legfőbb vezető testülete a szakosztályi küldöttgyűlés. A szakosztály munkájának közvetlen irányítását a szakosztály-vezetőség látja el. A szakosztály felügyeleti szerve az egyesület választmánya.

(3)  Az egyesületen belül a szakosztályok önállóan gazdálkodnak a költségtervben részükre elkülönített kerettel és a választmány által jóváhagyott saját bevételükkel.

(4) A szakosztályok helyi szervezetei azonos földrajzi elhelyezkedésük alapján területi osztályokat alkothatnak, ha összesített taglétszámuk alapításkor eléri a 75 főt. Az osztályok küldöttgyűlésének összehívására és lebonyolítására, továbbá az osztályok vezetőségére a 15. és 16. §-ban a szakosztályok küldöttgyűlésére és vezetőségére vonatkozó szabályok érvényesek.

 

15. § A szakosztályi küldöttgyűlés

(1) A szakosztályi küldöttgyűlés lehet rendes, tisztújító vagy rendkívüli.

(2) A szakosztályi küldöttgyűlés a szakosztály minden olyan kérdésében dönthet, amely nincs az egyesületi küldöttgyűlés vagy a választmány hatáskörébe utalva. A szakosztályi küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a szakosztály-vezetőség megválasztása és felmentése;

b) az egyesületi küldöttgyűlés szakosztályi küldötteinek megválasztása és felmentése;

c) a választmányba jelölt választmányi tagok megválasztása.

(3) A szakosztály-vezetőség a szakosztályi küldöttgyűlést bármikor összehívhatja, de a szakosztályi tagok 15%-ának írásban benyújtott javaslatára a szakosztály elnökének a szakosztályi küldöttgyűlést 30 napon belül össze kell hívnia. A tisztújító szakosztályi küldöttgyűlést az egyesület tisztújító küldöttgyűlése előtt, azzal időben összehangoltan kell megrendezni.

(4) A szakosztályi küldöttgyűlés résztvevői:

szavazati joggal a megválasztott küldöttek: helyi szervezetenként három tag, minden 15 tag után további egy-egy tag, továbbá a választmányba delegált szakosztályi tagok. A szakosztályi küldöttgyűlésen szavazati joggal vesznek még részt a szakosztály-vezetőség tagjai, valamint a szakosztályhoz tartozó tiszteleti tagok, tanácskozási joggal az egyesület tagjai és a meghívottak.

 

16. § A szakosztály-vezetőség

(1) A szakosztály-vezetőség két szakosztályi küldöttgyűlés között a szakosztály irányító testülete. A szakosztály vezetősége szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, amelyet a szakosztály elnöke hív össze.

(2) A szakosztály-vezetőség tagjai: az elnök, az alelnök (alelnökök), a titkár, a titkárhelyettes, a helyi szervezetek elnökei és titkárai, a szakosztály részéről az egyesület választmányába delegált tagok, a meghatározott feladatok ellátására megválasztott vezetőségi tagok, a BKL szakági szaklap felelős szerkesztője, az egyetemi összekötő, valamint a szakcsoportok vezetői és titkárai.

(3) A szakosztály-vezetőség hatáskörébe tartozik:

a) a szakosztály munkaprogramjának, rendezvényeinek, költségvetésének és beszámolójának összeállítása, a szakosztályi gazdálkodás irányítása;

b) tagok felvétele, illetve – a tagdíj - befizetési mulasztás miatt történő törlést kivéve (3.§ (6) bek. c.) pont) – a tagsági viszony törlése;

c) a szakosztályi küldöttgyűlés előkészítése;

d) a helyi szervezetek, szakcsoportok megalakulásának, összevonásának és megszűnésének jóváhagyása; a helyi szervezetek, szakcsoportok és a munkabizottságok vezetőinek beszámoltatása, a működési költségeikhez való hozzájárulás megállapítása;

e) a választmányi bizottságokba küldöttek jelölése;

f) a választmány részére javaslattétel az egyesületi szakmai lapok felelős szerkesztője személyére; az egyesületi szakmai lapok szakosztályt érintő rovatvezetőjének megbízása; az egyesületi szakmai lapok színvonalának, valamint a felelős szerkesztő, a rovatvezető és a szerkesztőség munkájának értékelése;

g) javaslattétel a tiszteleti tagokra, az emlékérmek és oklevelek adományozására, a kiemelkedő egyesületi munkát végző tagok egyéb kitüntetéseire.

(4) A két szakosztály-vezetőségi ülés közötti operatív irányítás érdekében a szakosztály-vezetőség - saját tagjaiból - szakosztályi ügyvezetőséget hozhat létre.

17. § A szakosztály elnöke és titkára

(1) A szakosztály elnökét, alelnökét (alelnökeit), titkárát és titkárhelyettesét, valamint a szakosztály részéről az egyesület választmányába delegált tagokat a szakosztályi küldöttgyűlés választja meg, illetve hívja vissza titkos szavazással.

Az egyesületi alelnöki címet is viselő szakosztályelnök, továbbá a választmányba delegált tagok tisztségének vagy visszahívásának megerősítése az egyesületi küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik. A szakosztályt kizárólagosan érintő kérdésekben a szakosztály elnöke, vagy megbízásából titkára képviseli az egyesületet az állami és társadalmi szervezeteknél, valamint a nemzetközi kapcsolatokban (az egyesület választmánya által meghatározott körben).

(2) A szakosztály elnöke és titkára együttesen írja alá a szakosztály működési körében készített iratokat.

(3) A szakosztály elnöke és titkára egyetemlegesen felelős a szakosztály munkaprogramjának végrehajtásáért és költségvetésének betartásáért. A titkár köteles biztosítani a szakosztály és helyi szervezeteinek közreműködését az egyesület ügyviteli szervezete által vezetett nyilvántartás ellenőrzéséhez.

18. § A szakosztályok helyi szervezetei


(1) A helyi szervezetek a 6. § (4) pontja alapján alakulhatnak meg. Szervezésükben zajlik az egyesületi élet döntő hányada.

(2) A helyi szervezetekben tevékenykedő egyesületi tagok annak a szakosztálynak teljes jogú tagjai, amelyik nyilvántartja őket. A szakosztály-vezetőségek kötelesek biztosítani a helyi szervezeteikben tevékenykedő tagjaik létszámának megfelelő működési költség-hozzájárulást. A helyi szervezetek felügyeletét a szakmailag illetékes vagy a felkért más szakosztály vezetősége látja el a társszakosztályokkal együttműködve.

(3) A helyi szervezet tevékenységét a szervezet vezetősége irányítja, amely önállóan gazdálkodik a szakosztályok költségvetésében a helyi szervezet részére megállapított kerettel. A helyi szervezet elnöke és titkára a helyi szervezet működési körében képviseli az egyesületet.

(4) A helyi szervezetben a vezetőség döntése szerint évente legalább egy alkalommal taggyűlést kell tartani, de a tagság 15%-ának írásban benyújtott javaslata alapján az elnök taggyűlést máskor is köteles 30 napon belül összehívni.
(5) A helyi szervezet taggyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik az egyesületi és

szakosztályi küldöttgyűlés létszámarányos küldötteinek megválasztása, a helyi szervezet vezetőségének (elnök, titkár, vezetőségi tagok) megválasztása és felmentése, az éves program végrehajtásának és a gazdálkodásnak az ellenőrzése.

(6) A helyi szervezet elnöke jogosult a tagdíjmérséklési kérelmek elbírálására.

 

 

19. § A szakosztályok szakcsoportjai

(1) A szakosztályok azonos tématerületek iránt érdeklődő tagjai a szakosztály-vezetőség jóváhagyásával szakcsoportot, ezen belül munkabizottságokat alakíthatnak.

(2) Több szakosztály tagjai közös szakcsoportot is alakíthatnak. A szakcsoport felügyeletét ilyenkor a felkért szakosztály vezetősége látja el a társszakosztály(ok) vezetőségével együttműködve.

(3) A szakcsoport éves munkaterv alapján, a szakcsoport taggyűlése által választott vezetőség (elnök, titkár, vezetőségi tagok) irányításával működik.

(4) A helyi szervezetek és a szakcsoportok működési rendjét szabályzatba kell foglalni.

 

20. § Az ellenőrző bizottság

(1) Az ellenőrző bizottság, mint az egyesület felügyelő szerve ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Tagjai: az elnök, négy bizottsági tag és két bizottsági póttag, akiket a küldöttgyűlés választ. Az ellenőrző bizottság tagja a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró feltételeken túlmenően nem lehet olyan személy:

a) aki tagja a választmánynak, vagy a küldöttgyűlés szavazati jogú résztvevője,

b) aki az egyesülettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,

c) aki az egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást,

d) aki az a)-c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.

(2) Az ellenőrző bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, munkáját éves munkaterv alapján végzi. Feladata az alapszabály és a működési szabályzatok betartásának, az egyesület pénz- és vagyongazdálkodásának, valamint a küldöttgyűlés és a választmányi határozatok végrehajtásának ellenőrzése. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az egyesület alkalmazottaitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

(3) Az ellenőrző bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vesznek az egyesület küldöttgyűlésén, a bizottság elnöke, vagy az általa megbízott ellenőrző bizottsági tag tanácskozási joggal részt vesz a választmányi üléseken.

(4) Az ellenőrző bizottság elnöke az ellenőrzések megállapításairól a választmányt írásban tájékoztatja. Tevékenységéről a küldöttgyűlésnek tesz jelentést.

(5) Az ellenőrző bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet (küldöttgyűlés, választmány) tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy a következmények elhárítása, illetve enyhítése a küldöttgyűlés vagy a választmány döntését teszi szükségessé.

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

(6) A küldöttgyűlést vagy a választmányt az ellenőrző bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az illetékes vezető szerv (küldöttgyűlés, választmány) összehívására az ellenőrző bizottság is jogosult.

(7) Ha a választmány, illetve a küldöttgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az ellenőrző bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

(8) Az ellenőrző bizottság akkor határozatképes, ha ülésein az elnökkel együtt legalább három tagja jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az ellenőrző bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát és személyét.

 

21. § Az egyesület szaklapjai

(1) Wekerle Sándor pénzügyminiszter 1892. évi engedélyével az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület megalakulása óta gondoskodik a Péch Antal akadémikus által 1868-ban alapított Bányászati és Kohászati Lapok felcímet viselő szaklapok szerkesztéséről és kiadásáról.

(2) A Bányászati és Kohászati Lapok a Magyar Tudományos Akadémia nyilvántartása alapján " lektorált szaklap"-nak minősül.

(3) A szaklapok megjelentetésével kapcsolatos kérdéseket a választmány által megbízott Kiadói Bizottság koordinálja.

(4) A szaklapok szerkesztőbizottságának tagjait az illetékes felelős szerkesztő az érintett szakosztályelnök(ök) egyetértésével kéri fel.

(5) A szerkesztőbizottságok tagjai – a szerkesztők kivételével- közérdekű önkéntes tevékenységet végző személyek (2005. évi LXXXVIII tv. szerint)

 

 

22. § Az egyesület tanácsadó szervei

(1) Az egyesület tanácsadó szervét, azaz a tiszteleti tagok és szeniorok tanácsát az egyesület elnöke évente legalább egy alkalommal tanácskozásra hívja össze.

(2) A tanácskozások az egyesületi élet, a szaklapok és az egyesület képviselte szakmák időszerű átfogó kérdéseivel foglalkoznak. A tanácskozásokon kialakított állásfoglalások és javaslatok megvitatását a választmányi ülések napirendjére kell tűzni.

 

23. § Az egyesület választmányi bizottságai

(1) Az etikai bizottságot a választmány hozza létre, a munkáját az OMBKE Etikai Kódex működési szabályzata szerint végzi.

(2) A választmány által egy-egy ciklusra, vagy meghatározott feladatra létrehozott bizottságok a választmányi bizottságok általános működési szabályzata szerint végzik munkájukat.

(3) A bizottságok tagjai közérdekű önkéntes tevékenységet végző személyek (2005. évi LXXXVIII tv. szerint)

 

24. § Az egyesület könyvtára és okmánytára

(1) Az egyesület könyv- és folyóirat-állományát az egyesület könyvtárában katalogizálva kell őrizni. Ritkaságnak számító vagy pótolhatatlan könyvet, illetve folyóiratot nem szabad kikölcsönözni.

(2) Az okmánytárban (mely magában foglalja a határozatok tárát is) elhelyezendő ügyiratok köréről, megőrzéséről és selejtezéséről a hatályos jogszabályok, valamint az egyesület könyvtári és okmánytári szabályzata rendelkezik.

(3) A könyvtári és okmánytári ügyek gondozása a főtitkár irányításával az ügyvezető igazgató feladata.

 

25. § Az egyesület Titkársága

(1) Az ügyvezető igazgató:

a) Az ügyvezető igazgató az egyesület alkalmazottja, a munkáltatói jogokat az egyesület elnöke gyakorolja felette. Az elnök által adott írásbeli felhatalmazás alapján az egyesület ügyeiben jogosult az egyesületet hatóságoknál, az egyesületen kívüli szervezeteknél és személyeknél képviselni, és a felhatalmazásnak megfelelő körben és korlátozással az egyesület nevében eljárni. Az ügyvezető igazgató a főtitkárral vagy a főtitkárhelyettessel együtt másodmagával jogosult az egyesület cégszerű jegyzésére.

b) Az ügyvezető igazgató: hatásköre az egyesület működtetéséhez szükséges szervezési, ügykezelési, szerződéskötési, pénzügyi- számviteli, utalványozási, tagnyilvántartási, és információ-szervezési feladatok ellátására terjed ki. Vezeti a határozatok tárát.

E feladatokat az irányítása alatt álló ügyintézők és megbízottak bevonásával végzi el. Kiemelt kötelezettsége az egyesület költségvetésével történő hatékony gazdálkodás.

c) Az ügyvezető igazgató felelős az éves költségvetés elkészítéséért, az abban jóváhagyott pénzügyi keretek rendeltetésszerű és a mindenkori előírásoknak megfelelő felhasználásáért, a gazdálkodási mérleg határidőre történő elkészítéséért. Felelős az egyesület ingó és ingatlan vagyonának kezeléséért.

d) A végzett munkájáról köteles rendszeresen beszámolni a választmánynak, melynek ülésein tanácskozási joggal vesz részt.

e) Az ügyvezető igazgató ellenőrzi és felügyeli az egyesület hivatali ügyintézőinek a munkáját. f) Az ügyvezető igazgatói munkakört pályázat útján kell betölteni, amelyet a választmány ír ki és bírál el. Ügyvezető igazgatónak csak egyesületi tag nevezhető ki.

g) Munkáltatói jogot gyakorol az egyesület alkalmazottai felett.

(2) A hivatali ügyintézők:

Az ügyintézők munkájukat munkaköri leírás illetve megbízási szerződés alapján végzik.

 

26. § Határozatok és nyilvánosság

(1) A küldöttgyűlés, a választmány és az ellenőrző bizottság döntéseit az egyesület ügyviteli szervezete a határozatok tárában nyilvántartja. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát.

(2) Az egyesület döntéseinek az érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon az elnök gondoskodik.

(3) Az egyesület a testületi szerveinek döntéseit, valamint mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatásokat az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán, valamint az egyesület internetes honlapján hozza nyilvánosságra. A küldöttgyűlésről készült tájékoztatót és a küldöttgyűlés határozatait az egyesület szaklapjaiban is közzé kell tenni. Az egyesület az éves tevékenységéről készült Közhasznúsági Jelentést az egyesület szaklapjaiban és az internetes honlapján teszi közzé.

(4) Az egyesület működésével kapcsolatos iratokba bárki betekinthet, a szervezet székhelyén az ügyvezető igazgatóval előre egyeztetett időpontban. A betekintés megtagadható, ha az adatvédelmi szabályokat, személyiségi jogokat vagy üzleti titkot sértene. (5) Az éves közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

(6) Az egyesület működésének módjáról, szolgáltatási igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről szakmai lapjaiban tájékoztatja a nyilvánosságot.

 

27. § Az egyesület vagyona, gazdálkodása (1) Az egyesület vagyonát azok az álló-, fogyó- és pénzeszközök képezik, amelyek az egyesületi mérlegekben szerepelnek.

(2) Az egyesület a közhasznú civil szervezetekre érvényes szabályok szerint gazdálkodik.

Bevételei:

a.)  egyéni és pártoló tagok tagdíja

b.) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatásból) származó bevétel

c.)  költségvetési támogatás

      ca.) pályázat útján

      cb.) Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve Kohéziós Alapból,   

             költségvetésből juttatott támogatás

      cc.) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint

             kiutalt összege.

d.) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány

e.) közhasznú és egyéb célszerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,

f.) egyéb bevételek,

 

Költségei:

a.) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek.

b.) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek.

c.) az egyesület szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása.

d.) az a.)-c.) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

A c.) és d.) pont szerinti költségeket alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység, továbbá a közhasznú tevékenység között a tevékenységek bevételének arányában kell évente megosztani.

 

(3) Az egyesület céljai megvalósítása érdekében olyan gazdálkodási tevékenységet is folytathat, amely gazdaságos és méltó az egyesület etikai és szakmai színvonalához.

(4) Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, a hatályos gazdálkodási és vagyonkezelési jogszabályok szigorú betartásával.

(5) Az egyesület gazdálkodásáért az ügyvezető igazgató felelős, a gazdálkodás helyzetéről a választmány ülésein rendszeresen beszámol. Az egyesület gazdálkodásáról a választmány egyetértésével a küldöttgyűlésnek a főtitkár köteles beszámolni. Az egyesület gazdálkodását az ellenőrző bizottság ellenőrzi, az ellenőrzések megállapításairól a választmányt, majd a küldöttgyűlést rendszeresen tájékoztatja.

(6) Az egyesület az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készít, melyet a választmány hagy jóvá. A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

a) a számviteli beszámolót,

b) a költségvetési támogatás felhasználását,
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,

d) a cél szerinti juttatások kimutatását,

e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, e települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,

f) az egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,

g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

(7) Az egyesület a vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, és az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

(8) Az egyesület gazdálkodásával kapcsolatos jogi, hatósági stb. intézkedésekre a választmány felhatalmazása alapján az elnök, a főtitkár, illetve meghatározott jogkörben az ügyvezető igazgató jogosult.

(9) Az egyesület gazdálkodásához ügyrendi szabályzatokat kell kidolgozni.

 

28. § Egyesületi kitüntetések

(1) Az egyesület küldöttgyűlése abból a célból, hogy a bányászati és a kohászati tudományok magas színvonalú művelésére, kiemelkedő hagyományápoló és egyesületi tevékenységre, valamint az egyesülethez való ragaszkodásra ösztönözzön, emlékérmeket, okleveleket stb. alapíthat. E kitüntetések az említett tevékenység és magatartás elismerésének, társadalmi megbecsülésének kifejezésére adományozhatók.

(2) Az egyesület legmagasabb és küldöttgyűlés által megszavazott kitüntetése a tiszteleti tagsági cím.

(3) A kitüntetések egységes leírását és adományozási szabályait, valamint a tiszteleti tagsági címmel járó megtisztelő jogosultságokat szabályzatba kell foglalni.

 

29.§ Záradék

(1) Az egyesület joghatályos bírósági nyilvántartásba vétele az 1991. évben 416. sz. alatt történt. Az egyesület 1999. április 2-ától közhasznú jogállású.

(2) Az egyesület tevékenysége felett az egyesülési jogról szóló törvény előírásai szerint a törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja. A jelen alapszabály által nem szabályozott törvényességi kérdésekben a Polgári Törvénykönyv vonatkozó paragrafusait, illetve az egyesülési jogról. a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2012 évi CLXXV torvény rendelkezései irányadók, annak keretei között a küldöttgyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat.

(3)Az egyesület működésével kapcsolatos, jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekről a működési szabályzatok és ügyrendek rendelkeznek. Elkészítésük, karbantartásuk és jegyzékük közzététele a választmány kötelezettsége.

(4) Az alapszabály melléklete az egyesület szakosztályainak, helyi szervezeteinek, valamint szaklapjainak jegyzéke is. Az alapszabály jelen szövegét  a  2013 május 24-én jóváhagyott  alapszabály módosításával a Miskolcon megtartott 104. Küldöttgyűlés hagyta jóvá és az aláírás napjától hatályos.

 

Budapest, 2014.május 23.

 

 

Dr. Nagy Lajos

az OMBKE elnöke

 

 

 

 

Az OMBKE szakosztályainak és helyi szervezeteinek jegyzéke

Bányászati Szakosztály helyi szervezetei: Bakonyi, Borsodi, Budapesti, Dorogi, Hegyaljai, Mátrai, Mátraaljai, Mecseki, Nógrádi, Oroszlányi, Rudabányai, Tatabányai, Tapolcai, Veszprémi

Kőolaj-, Földgáz- és Vízbányászati Szakosztály helyi szervezetei:

Budapesti, Dunántúli, Alföldi, Vízfúrási

Vaskohászati Szakosztály helyi szervezetei:

Budapesti, Dunaújvárosi,Borsodi

Fémkohászati Szakosztály helyi szervezetei: Budapesti, Ajkai, Csepeli, Inotai, Kecskeméti, Székesfehérvári, Mosonmagyaróvári, Tatabányai

Öntészeti Szakosztály helyi szervezetei:

Apci, Budapesti, Csepeli, Diósgyőri, Észak-Dunántúli regionális, Székesfehérvári, Sátoraljaújhelyi, Szegedi

Egyetemi Osztály

Salgótarjáni Osztály

 

Az OMBKE szaklapjainak jegyzéke:

 

Bányászati és Kohászati Lapok BÁNYÁSZAT,

Bányászat Bányászati és Kohászati Lapok KOHÁSZAT

Bányászati és Kohászati Lapok, KŐOLAJ- és FÖLDGÁZ